AktualitásokCicadolgokKutyaügyekPatika - Petshop

A legtöbb állattartó nem is gondolná, hogy kedvence parazitákat hordoz a szervezetében, addig míg ez klinikai tünetekben az állaton, az állat környezetében más élőlényeken meg nem jelenik, vagy tüzetesebb vizsgálódással be nem bizonyosodik. Az állatok szervezetében külső és belső élősködők egyaránt előfordulhatnak, anélkül is, hogy ez betegségre utaló magatartást vonna maga után. Az állat testén lévő paraziták lehetnek szabad szemmel láthatók, vagy olyanok melyek csak mikroszkóppal kaphatók lencsevégre.

Belső élősködők

Az ún. belső élősködők a gazdaszervezeten belül élik mindennapjaikat, az általuk ürített utódaik mikroszkópikus méretük miatt szabad szemmel nem észlelhetők. A bélsárban csak a kifejlett férgeket lehet felismerni amelyek cérnametéltre, spagettire emlékeztető fehér képletek(ezek a fonálférgek néhány cm-től akár 18cm-es hosszúságig), vagy szezámmagra , rizsszemre emlékeztető féreg ízek (ezek a galandférgek amelyek akár 20cm hosszúak,csak ízekben „rizsszemekben” ürülnek)  lehetnek. A „spontán” féregürülés ritka dolog többnyire csak súlyos fertőzöttség esetén fordul elő vagy féreghajtás után következik be.

Az állatok fertőződése történhet szájon át fertőzött széklettel, szőrzettel történő érintkezés útján, köztigazda, vivőgazda közvetítésével (pl. lenyelt bolha,csiga,egér stb.), vagy kullancsok,szúnyogok csípése által, anyatejjel és már magzati korban fertőzött anyai vérrel is.

Az anyaállat szervezetében lévő féregfajok, általában nem okoznak tüneteket, de a véráram útján magzati korban fertőzheti az utódokat, akik fertőzötten jönnek a világra, és 2 hetes koruk után már üríthetnek petéket. A kölykök fertőződésének másik lehetősége az anyatejen keresztül történik. A féreg lárvák a tejmirigyekbe vándorolva, az anyatejbe jutnak így fertőzve az azt elfogyasztókat. A fiatal állatok súlyos fertőzöttség esetén el is pusztulhatnak, vagy maradandó szervi károsodást szerezhetnek. A lárvák a béltraktusba és egyéb szövetekbe vándorolnak, így a tünetek nagyon változatosak lehetnek. A bélrendszerben megtelepedett paraziták emésztési zavarokat, hányást, hasmenést okozhatnak, enyhe tünetektől  a súlyos kiszáradásig. Az agyba, májba, légzőszervekbe vándorló társaik idegrendszeri tüneteket valamint súlyos tüdőgyulladást és elhullást okozhatnak. Ezért nagyon fontos a vemhes állatok ellés előtti féreg ellenes kezelése, ill. a kölyökállatok második héttől történő rendszeres féregtelenítése.

A béltraktusba jutott parazita peték több lépcsős átalakulással kifejlett ún. adult parazitává érnek. A bélfalhoz kitapadva éldegélnek, táplálékukat az elhaladó béltartalomból fedezik. Az utódaikat peték formájában a bél üregébe juttatják, amelyek a bélsárral ürülnek a külvilágra. Egyes peték a talajban nagyon hosszú ideig élet- és fertőzőképesek maradnak. Ezt kertészkedés, földön termő gyümölcsök fogyasztása során tartsuk szem előtt. Ez a fertőzési forma azonban ritka, az állatok általában más állatok bélsarától közvetlenül fertőződnek, pl. kutya futtatókról, népszerű sétáltató helyekről… stb.

Egyes férgek fejlődése csak köztigazda fajok igénybe vételével lehetséges. A peték köztigazdákban átalakulnak lárvákká és a szövetek közé vándorolnak, ahol fejlődésük elakad. A köztigazda elfogyasztásával jutnak el végleges gazdáikba, ahol kifejlődhetnek érett férgekké, és újrakezdhetik a szaporodási ciklust. A természetben a köztigazdák általában zsákmányállatok, a végleges gazdák pedig azok a ragadozók, amik elejtik őket. A modern világban ez fertőzött vágóhídi hulladékok, vagy nyers hús elfogyasztásával valósulhat meg. Kerüljük a nyers hús és belsőségek (főleg sertés) etetését kedvenceinkkel, valamint saját védelmünk érdekében lehetőleg kerüljük el pl. a fasírt kóstolgatását készítése során.

Külső élősködők

A bolhákat, mint külső élősködőket ismerjük, akik csípéseikkel megkeserítik kutyáink, macskáink és gazdáik életét is. Azt viszont kevesen tudják, hogy galandférgek köztigazdái is lehetnek.  Az állatok a bolhák szétrágásával és lenyelésével fertőződhetnek. Emberi fertőződés ugyancsak szájon át történhet. A szőrzeten szétkent bolhamaradványokból a féregpeték simogatás útján a kézre, a kézmosás elmaradása eseten a kézről étel közvetítésével vagy közvetlenül a szájba juthatnak.

A bőr és szívférgességet okozó dirofilariakat számos szúnyogfaj terjesztheti. Régebben inkább a mediterrán égöv országaira volt ez jellemző, de a  globális felmelegedés hatására, azonban az utóbbi években már olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem fordult elő, így hazánkban is. A parazita lárvák (mikrofiláriák) a fertőzött állat vérében vannak, ahonnan a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek. Újabb vérszívás alkalmával a lárvák a gazdaszervezetbe jutnak, ahol a véráram útján („szívférgek” esetén) a tüdőartériába vagy a szívbe kerülnek. Ez egy nagyon súlyos fertőzés, mert a szívben lévő kifejlett férgek gyógyszeres elpusztítása akár azonnali halált is okozhat, ezért a hangsúlyt inkább a megelőzésre kell fektetnünk. A „bőrférgek” esetén a kifejlett férgek a bőralatti kötőszövetben alakulnak ki, a bőrfelszíne felől esetenként korpázó, kipirult, borsónyi vagy kissé nagyobb csomót láthatunk, a szőr kihullása mellett. Mindkét előbb említett fertőzés előfordul Magyarországon állatokban, és mindkettő az embert is megbetegítheti szúnyogok közvetítésével. Szerencsére ma már léteznek olyan állatorvosi készítmények, melyek a bőrre csepegtetve nem csak a kullancsokat és bolhákat, hanem a szúnyogokat is távol tartják, illetve ezeket a fertőzéseket hatékonyan megelőzik.

A megfelelő hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények alkalmazásával megelőzhetjük, ill. megszüntethetjük a kutyák és macskák külső és belső élősködőkkel való fertőzöttségét, valamint ez által az ember fertőződésének a lehetőségét is minimalizáljuk. Ahhoz, hogy a legjobb kezelést ill. parazitaellenes szert tudjuk alkalmazni, tudni kell mely parazita fertőzéssel van dolgunk. Az emésztőcsatornában élősködő paraziták esetén legcélravezetőbb és legegyszerűbb diagnosztikai módszer a mikroszkópos bélsár vizsgálat. Más esetekben vérvizsgálatra is szükség lehet a fertőzöttség kimutatására. A legjobb eredmény elérése érdekében a bélsárvizsgálatot javasolt évente egyszer elvégezni, mind megelőzési mind gyógyítási célból, valamint legalább negyedévenkénti féreghajtás szükséges.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címe nem lesz látható.

TörölKüldés